Navigation Menu+

A Dunakanyarban kölykökkel

Posted on máj 9, 2017 by in Egyéb | 0 comments

Imádjuk a Dunakanyart, azon belül is Zebegényt meg környékét. Régebben Budapestről is kimentünk vonattal, de mióta Szadán lakunk azóta rendszeresen megyünk oda kirándulni, sétálni, ebédelni vagy éppen bringatúrázni. Mivel mi szeretünk bringázni, de itt a Gödöllői-dombság nem igazán alkalmas arra, hogy gyerekkel tekerjünk, ezért is döntöttünk úgy, hogy kiveszünk szállást, és a napi utazgatás helyett egy hosszú hétvégét, két éjszakát eltöltünk Zebegényben. Bár az időjárás keresztbe húzta az egész hétvégére tervezett bringázást, mégis szuperül éreztük magunkat! Szuper, gyerekbarát helyeket fedeztünk fel. Így ezt a posztot ajánlom azoknak, akik szeretnek kirándulni, gyerekkel menni, bringázni, imádják a finom sütiket és szívesen keresgélnek ószeres boltocskák kincsei között.

dunakanyar_8_550bfotó: Lilla

Szállás

Zebegényben a Jucus Vendégházban (Zebegény, Kós Károly utca 1.) szálltunk meg, amit a Booking.com-on keresztül foglaltam. Külön apartmant kaptunk, de vendéglátóink finom reggelivel vendégeltek meg.

Szombat száguldás

A szombatot bringázással töltöttünk, Zebegényből tekertünk át a körülbelül 10 kilóméterre fekvő Nagymarosra. A város főterén szombaton helyi termelők várják a gasztronómia szerelmeseit, de kézműves vásárfiát is találunk. A főtéren egy régiségboltot is találunk, akik szeretik a kincseket, mindenképpen nézzenek be. A vásár után az Édeske cukrászdában pihentünk meg. A fagyi nagyon finom, a hely különleges hangulatú, bár a kiszolgálórész nem túl tágas, főleg a megnövekedett forgalmú tursita szezonban.

A cukrászda mellett van a Napkereki Küllő Kerékpár Szervíz, ezt jó tudni azoknak, akik bringával érkeznek. A bringabolt előti árnyas részen padok, bringatárolók és egy telefonfülkés könyves kuckó várja a fáradt kirándulókat.

dunakanyar_6_550bfotó: Lilla

Ebédelni Zebegényben ebédeltünk. A kívülről csak egy faházas étteremnek látszó Kerékbár vízparti terasszal, játszótérrel és játszó sarokkal is rendelkezik, így kitűnő gyerekes ebédhez. Zebegényben még a Vasparipa falatozóban érdemes enni, de készüljünk fel ebéd időben sokszor az asztalra is várni kell, viszont a hamburgerek kárpótolnak.

Vasárnap Visegrád

A vasárnapi időjárás nem volt kegyes, reggel még az eső is esett. Mikor elállt, elmentünk sétálni egyet a környéken. A szállásunktól nem messze már az erdőben találtuk magunkat, így a 20 hónapos és a majdnem 5 éves is bírta a távot. Vasárnap az Almáskert étteremben ettünk Zebegényben. Gyerekeseknek ez is szuper hely, mert tágas, van fedett és szabad kerthelyisége, sőt játékok is várják a kicsiket. (Itt egyébként meg is lehet szállni.)

dunakanyar_5_550fotó: Lilla

Ebéd után átautóztunk Nagymarosra, a komp mellett parkoltunk. Érdemes figyelni, mert itt hétvégén és ünnepnapokon kell parkolójegyet venni, szerencsére lehet mobilon is. Mi nem akartuk átvinni a komppal az autót, mert csak a városban szerettünk volna egyet sétálni, így két felnőtt jegyet váltottunk, darabját 420 forintért (6 éves kor alatt nem kell jegy). A komppal kapcsolatos információkat itt találjátok.

dunakanyar_3_550bfotó: Lilla

Délután értünk át Visegrádra, a cél a Salamon torony megtekintése lett volna, de végül, ahogyan az egy gyerekes családban sűrűn előfordul, a gyerekek felülírták a terveket. Először a Visegrádi Ószerészhez tértünk be. Egy vagyont ott tuftunk volna hagyni, mert annyi szép, antik játék és csecsebecse volt. Végül Bálint kapott egy mesekönyvet, Borának meg kiválasztottunk egy antik, játék-babakocsit, ami 2000 forintos nagyon kedvező ára ellenére szuper állapotban volt. (Ehhez még most a tisztítás után is tartom magam, egy helyen van rajta egy kis szakadás, de a huzat foltmentes, csak a por miatt kellett a zuhannyal átöblítenem.) A babakocsit parktikusan már a visszafele útkor hoztuk el a boltból, nem akartuk az egész vásornézés alatt magunkkal cipelni.

dunakanyar_7_550bfotó: Lilla

Nem jutottunk túl messze, amikor mindenkinek pisilnie kellett. Hát, ha szorít a szükség, mindenkinek csak ajánlom, ugorjon be egy nagyon kedves néni által, a buszparkoló mellett működtetett nyilvános WC-be. Olyan vizuális sokk éri az ember, amit nehéz űberelni! Sajnos a telefonom nem volt nálam, mikor bementem, pedig érdemes lett volna fotózni. Az egyébként tiszta és rendben tartott illemhelyiséget elborították a nippek, tájképek, művirágok. A női részlegen még bent a WC-nél is tájképek voltak, és a hangfalakból egy mulatós válogatás szólt. A férjem és a fiam elmondása szerint, a férfi részlegen pucér nénis képek is voltak a falon…

Na, ennyit a budis kitérőről – ezután szintén a torony felé folytattuk utunkat! Nem jutottunk túl messze, ugyanis belebotlottunk egy reneszánsz (?) játszótérbe. Kívülről nagyon hivogató volt, így az 500 forint/gyerek és 200 forint/felnőtt belépő ellenére bementünk (2 éves kor alatt itt sem kellett jegyet venni). A Játszó Park weboldalát itt találjátok. Tényleg megérte a pénzt, hiszen szép és különelegs játékokon játszhatnak a gyerekek, olyanokkal, amikkel máshol nem. Büfé, fedett terasz és pelenkázó várja a parkon belül a gyerekeseket. Persze vásárolni is lehet, mi vettünk is egy szuper (persze műanyagból fröccsöntött) lovag sisakot, jó lesz a lovag jelmezhez.

dunakanyar_2_550fotó: Lilla

Végül úgy eltötöttük az időt, hogy a toronyhoz nem jutottunk el, cserébe a komp indulása előtt a kikötőhöz közel a Sirály Étterem és Cukrászdában fagyiztunk. Az éttermen belül játszósarok várja a gyerekeket, így tényleg csak javasolni tudom!

Submit a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.