A vadonban a kölykökkel

Valamiért szeretek kempingezni, pedig gyerekkoromban nem mentünk minden nyáron, mint más, ismerős családok, mégis az a pár alkalom annyira megmaradt bennem, hogy imádom a szabadság ezen fokát. Lehet ennek a mai pörgős és tagadhatatlanul internetfüggő életem is az oka: a természetben megkerülhetetlen a csend és egyszer csak még a legnagyobb csomagú mobilnet is elfogy. Egy szó, mint száz, szeretek kempingezni.

fotó: Lilla

A férjemmel az első közös nyáron kölcsönkértük apukám kombiját, felpakoltuk a fél házat, és az éppen kétéves fiammal hármasban nekivágtunk Szlovéniának. Felejthetetlen élmény volt, és nemcsak a lánykérés, valamint a hegyekből leömlő víz által elsodort sátrunk miatt. Most két gyerekkel, egy programokkal teletűzdelt nyár végén csak belföldön tudtunk elmenni sátorozni. De nem akartunk kiépített kempingbe menni, egyrészt, mert csöndre vágytunk, másrészt meg mert nem is lett volna pénzünk fizetni a átállásért. Így a vadkempingezés mellett döntöttünk.

Sokan azt hiszik, itthon tilos vadkempingezni, de ez nem igaz. Egy napra, tehát 24 órára kirándulás céljából letáborozhatunk akárhol, ami nem esik védett területi vagy éppen vízivédmű besorolás alá, ezt az erdőgazdálkodásnak “tűrnie kell”. Még az adott tábortűzhöz szükséges tűzifát is gyűjthetünk, bár fontos, fát nem vághatunk ki. Tudatos természetjáróként pedig a lakott területektől távolabb jelöljük ki a táborhelyet, hogy a lakosokat ne zavarjuk, valamint gondoskodjunk a szemetünk elviteléről is.

Hova mentünk?

Olyan helyet választottunk, ahova gyakran kiránduló családunk egynapos túrák alatt nem jutna el: az Ipoly partjára.

Szombaton bepakoltunk, és reggel 9-kor elindultunk Ipolytarnócra, hogy megnézzük az ősmaradványokat. Így éppen elértük a 11:30-kor induló csoportos túrát. Fontos tudni, hogy a megkövesedett fákat és ősi állatok lábnyomait bemutató park csak idegenvezetővel látogatható. Ha az éppen induló túrát lekéstük, akkor se aggódjunk, a park hatalmas játszótérén elüthetjük az időt a következő túra indulásáig.

weboldal: osmaradvanyok.hu
jegyár: A geológiai túrajegy 1 500 forint/fő a teljes áru, 900 forint/fő a kedvezményes, de 3 éves kor alatt ingyenes
nyitva tartás: Tavasszal és szeptember – október hónapokban 9 – 16 óra között, nyári hónapokban 17 óráig tart nyitva a hely. Tavasszal és szeptember-október hónapokban 9.30, 10.30, 11.30, 12.30, 13.30, 14.30 és 15.30-kor indulnak túrák, nyáron van egy plusz 16.30-as indulás.

megkövesedett fatörzs // fotó: Lilla

Táborozás

Az Ősmaradványok megtekintésével el is ment a szombat, késő délután kezdtünk el táborhelyet keresni. Végül Nógrádszakál mellett az Ipoly partján találtunk egy megfelelő placcot. Estig el is ment az idő a sátrak felállításával, a kipakolással, tűzgyújtással és vacsora készítéssel. A gyerekek addig a közelben játszottak. Félelmemmel ellentétben, egyik gyereket sem kellett altatni.

Vasárnap

Kora reggel ébredtek a gyerekek. Gyors reggeli, kávé, aztán táborbontás, és indultunk tovább. Ebbe a napba több látnivaló is belefért, először Salgótarjánba mentünk, a bányamúzeumba. Ennek az érdekessége, hogy egy igazi bányából alakították ki. Ez a hely is csak idegenvezetővel látogatható, és bár hat év alatt nem kellett jegy, a túravezető díját nekik is meg kell fizetni. Nagy élmény a bánya, egy csomó működő géppel, amiket a fiam kapcsolgatott be, és mindenki kapott bányász sisakot is.

weboldal: banyamuzeumsalgotarjan.lapunk.hu
dornyaymuzeum.hu/banyaszati-kiallitohely-banyamuzeum/
jegyár: A felnőtt jegy 700 forint, és bár 6 éves kor alatt nem kell jegyet váltani, a 200 forintos tárlatvezetési díjat minden vendégnek ki kell fizetnie.
nyitva tartás: 04.01. és 09.30- között keddtől vasárnapig 9-től 15 óráig, míg 10.01-től 03-31-ig keddtől vasárnapig 10-től 14 óráig.

A bánya után Somoskő felé mentünk. A falu a magyar oldalon van, de a vár már Szlovákiában. Simán felsétálhatunk, a jegyet a várfal tövében forintban is megválthatjuk, a felnőtt belépő 480 forint. A vár érdekessége, hogy egy vulkán kitörés hatalmas Bazaltorgonát hozott létre, sőt a vár is ezekből az öt- és hatszögű bazalt rudakból készült.

bazaltorgona // fotó: Lilla

Ekkorra mindenki annyira elfáradt, hogy a gyereket a kocsiba szállva egyből elnyomta az álom, így hazafelé vettük az irányt. Biztosan visszatérünk még a környékre, mivel Szécsény és a Páris patak völgye is kimaradt a hétvégén látottak sorából.

Bár most már hideg van a kempingezéshez, de remélem a poszt kedvet csinál Nógrád ezen részének felfedezéséhez!