Textilkép a falra

A nappalinkban a kanapét kétoldalról könyvespolcok szegélyezik, így ott nem szorul dekorálásra a fal. Viszont a kanapé felett sokáig nem volt semmi, csak az üres fehér fal. Miután a férjem pár napja megjegyezte, hogy milyen üres ott a fal, gondoltam készítek oda egy textilképet. Elárulom, hogyan csináltam!

fotó: Lilla

Ezúttal sem vettem semmit, mindent az itthon talált alapanyagokból készítettem. Már régóta itthon porosodott egy hatalmas ikeás képkeret, aminek eltört a plexije, így hagyományos képet már nem lehetett beletenni. Ez éppen kapóra jött. Kiszedtem a plexit, valamint a képek rögzítésére szolgáló kis fekete fémlapokat. Ezután lemértem a keret belső szélességét és magasságát. Kivágtam egy kicsit nagyobb téglalapot, amire ezután a párnahuzatok varrásából megmaradt anyagból varrtam egy szívet. Két mintás anyagot merész párosítani, én is sokáig keresgéltem a maradék textilek között, hogy melyik melyikkel is mutatna jól. Azt hiszem jól választottam, mikor alapnak ezt a fekete-fehér ikeás anyagot használtam, a szívnek pedig a párnákon is visszaköszönő vásznat.

fotó: Lilla

A szívet egyszerű cikk-cikk varrással rögzítettem körbe fekete-fehér anyagra. Ezután nem volt más hátra, mint valahogyan a képkeretre erősíteni a vásznat. Először úgy gondoltam szegecselni fogom, de ez az ikeás keret nem alkalmas rá, így hát ragasztópisztollyal dolgoztam. Először szépen 3-4 centiméterenként az alsó részét erősítettem a kerethez, majd az oldalak következtek. A két oldalánál párhuzamosan haladtam a ragasztással, hogy sehol ne csavarodjon és mindenhol feszesen álljon az anyag. Végül a tetejét is odaragasztottam. A ragasztópisztoly tökéletesen odafogta a textilt, amikor hibáztam, és itt-ott gyűrődés volt, ki kellett javítanom, kicsit sem volt könnyű felszedni.