Amikor lekésem a buszt, avagy imádok turkálni

Tegnap úgy adódott, hogy a gyömrői helyijárat nem várta meg a Budapestről késve érkező vonatot, így gyalogolhattam haza az állomásról. Először azt hittem, ez a nap balszerencséje, de hamarosan kiderült, hogy éppen ellenkezőleg! Hiszen, ha nem késem le a buszt, ne megyek be unalmamban az egyik kedvenc turiba, és nem teszek szert potom 2600 forintért erre a tavalyi Zara kabátra.

A Zara tavalyi lookbook képe a kabátról

Már számos posztban dicsértem a gyömrői turikat (designer cuccok, turkálós tuning 1 és 2), hiszen több is van a városban, és 1290, 1690 és 1990-ért adják a női és gyerek ruhák kilóját. És csudajó divatos darabokat ki lehet fogni, nem úgy mint más kilós turikban, ahol lestrapált, ódivatú cuccokat találni. Persze ott van a másik véglet, a turiláncok (hogy neveket ne említsek), ahol tényleg szupermenő ruhák sorakoznak, de az árak kicsit elszálltak. Míg például az itteni, kilós gyerekturiban GAP gatyát 200-300 forintért veszek a kisfiamnak, addig például a speckó, Rákóczi úti gyerekruhaturiban egy ugyanilyenért több mint ezer forintot is elkérhetnek. És miért fizetnék ennyit egy turkált ruháért, amikor leárazva, péládul a H&M-ben vettem már új nadrágot Bálintnak 700 és 1000 forintért is? A női ruhában is ez a helyzet: Miért vegyek meg egy használt felsőt 1000-2000-ért, amikor ennyiért leárazva is kapok a plázában? Éljenek hát a vidéki turik, és a fast fashion márkák leárazásai!

Így fest a kabát az utcán