életmód blog

A divat és én

A divat és én

Majdnem egy hete a NON+ meghívására a Marie Claire Fashion Days VIP estjén jártam. Ezer éve nem voltam ilyen eseményen, éppen ezért elgondolkodtatott, hogyan is változott meg az elmúlt években a divathoz való viszonyom.

non_mcfd_1_550Én és a NON+ mosolygós tervezője, Kiss Sarolta

Az esemény nagyon kellemes volt, jó volt kimozdulni itthonról, a gyerekek mellől, és valami felnőtt programon részt venni. Jó volt találkozni régi, szakmai ismerősökkel is, de arra is rá kellett jönnöm, hogy a divat ilyen szinten már nem tart lázban. Ennek pedig számos oka van.

Nyolc évvel ezelőtt, 2008-ban a cotcot.hu-n a divatrovat felelőseként kezdtem el a médiában dolgozni, aztán a HG.HU-nál folytattam a divat, mint design egyik területének boncolgatását. Majd megszülettek a gyerekek, én pedig szabadúszó lettem, és a témák, amikről írok – az én esetemben – teljesen természetes módon eltávolodtak a divattól, mivel más területek kerültek az érdeklődésem középpontjába.

A gyerekek mellett sokkal funkcionálisabb, egyszerűbb lett a ruhatáram. Gyorsabban kellett reggelente összkészülnöm, másképp kellett stílusosnak lennem, elhagytam sok-sok kiegészítőt, amiket más kellékekre cseréltem, és nem volt szükségem annyi koktél és alkalmi szettre, mint addig. Sőt két évvel ezelőtt belevágtam – egyáltalán nem tudatosan – a gardróbom minimalizálásába is. Akkoriban több Gardrób Közösségi vásáron is részt vettem, és eladtam a régóta nem hordott darabjaimat, kabátjam tucatjait. Mára eljutottam oda, hogy egyetlen egy kisebb méretű komódban elférnek a felsőim, pulcsijaim, nadrágjaim, egy kicsit sem megtömött ruhaállványon a ruháim, és ezenkívül egyetlen egy fehérneműs fiókom van. Üdítő ez az egyszerűség, és így tényleg csak olyan cuccaim vannak, amiket szeretek, amiket rendszeresen hordok.

Ez a változás egyrészt a racionálisabb gardrób trendjének köszönhető, másrészt pedig annak, hogy igaz, amit mondanak, 30 éves korára az ember megismeri magát annyira, hogy kialakul a saját stílusa, magabiztosan meg tudja választani, mi is áll neki jól. Rájöttem, egy csomó darabot csak impulzív vásárlóként vettem meg, az éppen aktuális reklámok hatására. Szóval ma már a trendek nem érdekelnek, legalábbis nem követem őket vakon. Az új irányzatok közül azokat illesztem a ruhatáramba, amik tényleg hozzám passzolnak, és nem csak azért, mert éppen divatosak.

Ha így nézzük nem érdekel a divat, de ez nem azt jelenti, hogy nem érdekel egy-egy új kollekció sem. A NON+ darabjait például nagy izgatottsággal várom szezonról szezonra, hiszen tudom, a sportosan és elegánsan egyaránt hordoható cuccok tökéletesen illenek hozzám, és ami még fontosabb ez a passzolás nem csak egyetlen szezonra szól. Manapság tucatmárkáknál csak akkor vásárolok, ha egy-egy basic trikóra vagy éppen pólóra van szükségem, kevesebbet veszek, és inkább áldozok egy-egy karakteresebb darabra, mint amilyenek Saci NON+ ruhái is.

non_mcfd_2_550fotó: Horváth Károly – NON+ Facebook

Azért fontosanak tartom azt is leszögezni, hogy bár a trendek, a folyton változó újítások hidegen hagynak, a divat, mint design vagy művészeti ág és mint a társadalom lakmuszpapírja, valamint a divattörténelem továbbra is az érdeklődési területeim közé tartozik. Szóval divatos szakirodalommal bátran lepjetek meg karácsonyra! 😀



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.