sLOVEnia 2019

sLOVEnia 2019

Bár idén már harmadik alkalommal vettük az irányt a gyerek(ek)kel a szlovéniai Piran fele, a pici terngerparti rész ezúttal is bőven tartogatott felfedeznivalót. Beszámoló, tippek és múzeum ajánló következik!

Maribor

Tavaly útközben, az egynapos pihenőnk során Ptuj városát fedeztük fel. Akkor csak estére értünk a maribori kempingbe, de már akkor elhatároztuk, következő évben Maribort fedezzük fel. Mariborba érve egyből a már tavaly is szuperül bevált, Kekec nevű kemping felé vettük az irányt. Sátorverés után pedig a közeli felvonóhoz sétáltunk, ami a hegytetőre vitt fel, ott ebédeltünk, sétáltunk. A kis ösvényeken barangolva egy hatalmas, ódon templomot is felfedezhet a hegytetőn a túrázó. A hegy egyébként télen a síelők között, míg nyáron a downhillesek között népszerű.

Délután bebringáztunk Mariborba, ami a kempingtől szinte végig kerékpárúton tehettünk meg. Én a 400 éves szőlőtőkét szerettem volna látni, de a városba bolyongva sehol nem találtuk… Mikor visszatértünk oda, ahol a bringákat letettük, kiderült, hogy pont ott van a szőlőtőke is…

A maribori Helytörténeti Múzeum volt az első múzeum, amibe betértünk a nyaralásunk során. A családi belépő 10 euró volt csak, és az őskori leletektől, a mamut agyartól a halászat bemutatásáig rengeteg mindent láttunk, és ízelítőt kaptunk a múzeum csaknem 10.000 darabos visellettörténeti gyűjteményéből.

Piran

Azt gondoltuk, harmadik alkalommal már nem lesz felfedeznivaló Piranban, de tévedtük. Szép strandidőnk volt végig, de amikor meguntuk a búvárkodást, akkor többször is bebringáztunk Piranba bóklászni.

Egy viharos napon pedig a legtöbb helyi múzeumot kipipáltuk. Tavaly már megnéztük a kagylókat bemutató tárlatot, így most a város történetével és a tengerészettel, halászattal foglalkozó múzeumba tértünk be. Nagyobb gyerekekkel ezt is csak javasolni tudom, rajtunk kívül senki nem volt az épüketben, pedig rengeteg érdekességet láttunk.

A tengerészeti múzeumból azért mentünk át az Akváriumba, mert a pénztároshölgy mondta, a múzeumi belépőnkkel kedvezményes jegyet válthatunk ott. Az Akváriumban két medúzát is láttunk azok közül, amelyekkel naponta találkoztunk a parton is, a gyerekek ezt is nagyon élvezték.

Tavaly a várfalra másztunk fel, idén a harangtoronyba és a világítótoronyba. Utóbbiba az utolsó métereket egy elég rozoga létrán kellett megtenni, a gyerekekkel nem volt egyszerű, de azért senki nem sérült meg. Tériszonyosok inkább kerüljék.

Idén is a Lucija nevű, tengerparti kempingben szálltunk meg, ettől biciklivel a parti úton tudtuk megközelíteni a sólepárlót, ami látogatóközpontként is üzemel. Ide a belépő kissé borsos volt, legalábbis ahhoz képest, hogy a sokkal több érdekességet nyújtó városi múzeumokban 3-3 euró volt a belépő, ide pedig 8-8 euró.A lepárlóba érdemes bringával menni, mert nagyok a távolságok, és a tűző napon nem túl kellemes ennyit gyalogolni. Egy picinyke tárlat van az egyik hátsó épületben, de nem is ezért, inkább magáért a hely látványáért és a sok vizimadárért érdemes elmenni.

Triglav felé

A hetedig napon magunk mögött hagytuk a tengert és a Triglav Nemzeti Parkba indultunk. Ezúttal nem Ljubljana felé, hanem az olasz határ felöl érkeztünk, így útba tudtuk ejteni Gorizia városát.

Goriziában a várat szerettünk volna csak megnézni, de végül itt is betévedtünk a helyi múzeumba, ami a vártól pár tíz méterre található. Ennek a múzeumnak tökéletesen párosították össze a tárlatait. Itt is hatalmas viselettörténeti gyűjtemény található, sőt szobányi kötőgépeket is láttuk, de mivel a városka közel helyezkedik el az első világháború véres, doberdói ütközeteinek a színhelyétől, a háborúval is külön tárlat foglalkozik.



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .