Hálószoba a présházban
A kis présházunk virtuális otthon túrájában utoljára hagytam a háló bemutatását. Nem véletlenül, mert ez készült a legtovább, ebbe volt a legtöbb idő a funkcionalitás mellett megtalálni a megfelelő bútorokat. Érdekes, hogy a fotók alapján ez az a helység, ami a legnagyobb változáson ment át, pedig ez nem feltétlenül igaz. A földszinten egy 25 nm-es helységből amerikai konyhás nappalit és fürdőt alakítottunk ki, vezettünk áramot, vizet, burkoltunk, falat építettünk, vakoltunk, festettünk. A földszinten elég sok minden történt, de az előtte állapot sem volt botrányos: tiszta fehérre meszelt falak, beton padló. Ezzel ellentétben a tetőtéri hálóban borzalmas állapotok vártak ránk: idejét múlt lambéria, mögötte rothadó szigetelés, bogarak, legyek, koszos linóleum, 4-5 különböző mintás tapéta… És bár itt munkaórára jóval kevesebb volt, mint a földszinten, mégis itt következett be a legnagyobb változás a képeket elnézve, ezért a megfigyelő hajlamos azt hinni, itt is volt a legtöbb meló.
Bár a háló annyira nem rusztikus, mint a gyalupados konyha, azért itt is szerettem volna természetesre venni a stílust, még ha egy jóval letisztultabb módon is. A helység mindkét oldalról kap fényt, az egyik oldalon az erkélyre vezető hatalmas ajtók és ablakok miatt, a szőlő felöli oldalon pedig a teraszajtó miatt. (A ház dombon van, így az emelet szőlő felöli vége már a talaj, azaz a pince tetejének a síkjába esik, kintről is be lehet menni az emeleti hálóba. Jövőre ide, a pince fölé tervezünk egy hatalmas teraszt építeni.)
Azt tudtam, hogy sok-sok fát szeretnék, ami a bútorokat illeti, és szerettem volna a mai darabokat vegyíteni a 60-as évek klasszikus, manapság nagyon menő cuccaival.
A laminált padló kiválasztásában teljesen egyetértettünk a férjemmel: sötét barna, de a lehető legtermészetesebb, magas kopásállóságú padlót vettünk. A fehér és még több fényt adó falakhoz én ragaszkodtam.
A mi franciaágyunk adott volt, még évekkel ezelőtt vettem az Ikeában (a keret ára 39.990 forint, erre jön még az ágyrács és a matrac ára), de azóta csak a szüleimnél porosodott, mert a mostani albérletünkben nem volt hova tenni. A gyerekek kinyitható kanapéágya is egy régebbi bútordarabunk, ami a tároló után most itt talált helyet.
Az “újonnan” vásárolt bútorok közül először az éjjeli szekrényekre találtam rá a gödöllői AntikKuckóban. Az ajtajuk ugyan menta színű volt, de szürkére festettem – később ez a szín más bútorokon is visszaköszönt. Az éjjeli szekrényből sajnos csak egy fért az ágyunk mellé, a két szint között megnyitott lépcső sok helyet elvett. (Eredetileg ugye csak hátulról, kívülről lehetett megközelíteni az emeleti hálót. A lépcső helyével nem sok variálási lehetőségünk volt, részben a ház szerkezete, részben pedig a kémény helyzete miatt.) Később az éjjeli szekrényekre kent szürke festékből kentem a Marketplace-n lőtt retro íróasztalra is, mert szegényke elég kopottas volt, így mindenképpen festékért kiáltott. A Balatonig utaztunk az asztalért, cserébe viszont csak 4.000 forint volt.
A retro szekrényt is a Marketpalce-n vettem. Ez elvileg egy cipősszekrény, de akkora, hogy nekünk az itteni ruhák és a pótágyneműk tárolására tökéletesen megfelel. Ezt a szekrényt 5.000 forintért vettem. A szekrény tetejét díszítő antik permetező egy nagyon kedves barátnőm ajándéka, akik a házukkal együtt vásárolták meg. A szekrény mellett egy Ikea fenyőpolc (3.990 forint) és egy antik katonai láda (szintén Marketplace-n vásárolt) funkcionál tárolóként. Utóbbi mérete pont jó lett, mert a feljáró melletti holt térbe pont bepasszol.
A lámpákról nehezen döntöttünk, végül az Ikeában megvett csíptetős éjjeli lámpák (4.990 forint) mennyezeti verzióját (8.990 forint) vettük, és csak a kábelt cseréltük ki rajta hosszabb, fekete-fehér Tilka kábelre, hogy a gerendákon átcsavarhassuk. A csíptetős éjjeli lámpák egyébként jó választásnak bizonyultak, mert legalább nem kellett ezt is a falba fúrni.
A lámpák kábelén visszaköszön a fekete-fehér színkombináció, ezért is örültem meg, amikor egy anyukás csoportban potom pénzért ráakadtam erre a két fekete-fehér mintás Jysk szőnyegre (eredeti ár: 7.990 forint).
A Balatonról érkezett íróasztal mellé a székekkel nagy gondban voltam, végül ismét a Marketpalce-n találtam jó áron két Ikea fém széket (ez nem pont ugyanaz, de amit vettem, mert az már nem kapható, stílusban hasonló), amik így anyagban és színben is összhangban vannak a lámpákkal. Szerettem volna két széket, amik betolva elférnek az íróasztal alatt, mert így használaton kívül helyet takarítunk meg, de ha szükséges, akkor mindkét gyerekem le tud ülni az íróasztal mellé.
A lámpák mellett én még a függönykarnist éreztem nagy kihívásnak: függöny mindenképpen kellett, de nem akartam hagyományos karnist. Végül mi készítettük el az Ikeában vett konzolokból (400 forint/db) és a Bauhaus-ban vett henger alakú fa rudakból. A függöny (2.500 forint) és az eredetileg zuhanyfüggöny-karika (1.500 forint) a Jyskből érkezett.
Az apró csetreszeket is imádom: a mókusok a bolhapiacról, a száraz dekoráció Gabi barátnőmtől, a kalászkoszorú a sógornőmtől érkezett. Az íróasztal alatti szemetes kosár egy ugyanolyan Pepco fonott kosár, mint amiből a konyhai lámpát készítettem.
Bár egy építkezés és lakberendezés hatalmas költséggel és szeméttel jár, mégis az utóbbi tekintetében egy kis használtcikk vadászattal lehet csökkenteni mind a költségeket, mind az építkezés ökológiai lábnyomát. Igaz, több időt kell rászánni, és türelemmel kell lenni, na meg az sem árt, ha tud az ember bánni a csiszolópapírral és az ecsettel.