Hazai divat kiskamaszoknak

A felnőttek után a hazai tervezők meghódították a kisgyerekes anyákat is, sőt most már a kiskamaszoknak sem kell mellőzniük az itthon megálmodott, és itthon készült divatos darabokat. Két újratervező anyukával, a Bozoki Kids Fashion alapítóival, Bozoki Antigónéval és Zimmermann Helénával beszélgettem, mennyire számít a tudatos vásárlás ennek a korosztálynak, és hogy van-e (divat)élet a mesehősökön túl.

Miért hívtátok életre a márkát? Miért pont Antigoné vezetékneve lett a márkanév?
Heléna: A név Bozoki Antigóné nevéből jött. Ő a főtervezője és megalkotója a ruháknak. Szerencsére jól csengő a neve, így nem kellett fantázia neveken gondolkodni, mert szerintünk a legjobb, ha egy márka a tervezője nevét viseli.

Zimmermann Heléna ésBozoki Antigóné // fotó: NaDu Photography

Milyen korosztálynak készülnek a ruhák? Milyen darabok készülnek?
Antigoné: Elsősorban gyerekruhákat készünk 92-152-es méretben. A koncepció az volt, hogy a gyerekek már magabiztosan járjanak, így a ruháinkat sokkal könnyebben tudják viselni. Az ejtett ülepes nadrágok, vagy a 3/4-es ujjú gömb fazonú ruhák, hosszított sapkák, csősálak, mellények, bőrszoknyák nem kényelmesek nagyon pici gyerekeknek, ezeket már tudni kell viselni.  De előfordult már, hogy anya-lánya szettet kértek tőlünk, vagy egy anyagunkba és fazonunkba beleszeretve felnőtt ruhát varrtunk külön kérésre. Abszolút rugalmasak vagyunk, kis szériákat készítünk, nem készletre dolgozunk, és magunk gyártjuk, szabjuk, varrjuk a ruhákat, így a különleges kéréseket is képesek vagyunk hamar teljesíteni. A ruhák mellett kiegészítőként hátitáskákat is varrunk, mind a gyerekeknek, mind az anyukáknak.

Mennyire nyitottak az iskolások a hazai divatra? Gondolok itt arra, hogy az óvodás fiamon látom, az a menő, ami mancsőrjáratos vagy elzás… Más még az öltözködésben a szempont…
Heléna: Igen, nekik valóban más. De szerintünk a kettő megfér egymás mellett. Vagyis vannak a mesehős figurás kedvenc tömeg cikkek, és vannak ez egyedi, alkalmi jellegű, vagány fazonú kisruhák. Olyat szerettünk volna alkotni, ami nem megszokott megoldásokat tartalmaz, de mégis kényelmes. Senki nem fog bőrszoknyában homokozóba menni, de egy családi ünnepségre, vagy  iskolába már menő lehet ugyanaz a ruha.

fotó: NaDu Photography

Mi a helyzet a kényelemmel? Milyenek az anyagok, azért a kiskamasz korosztály is sokat “kúszik-mászik” még játék közben.
Heléna: A ruhánkban feszengeni sem fog egy gyerek sem, mert abszolút kényelmes, pamut jersey anyagokból készülnek. A lényeg, hogy ne jöjjön szembe az adott ruha, vagy anyag, és legyen jó érzés benne lenni.

Ezt a korosztályt, hogy látjátok, mennyire a szülők öltöztetik még?
Heléna: A kisebbeket még a szülők öltöztetik, így őket kell elsősorban megfognunk, tehát az anyukának, apukának kell hogy bejöjjön az adott fazon, anyag. Ezért is szokott azelőfordulni, hogy  maguknak is kérnek ugyanabból az anyagból valamit… A kiskamaszok pedig már tudják mit szeretnének hordani, és ha megtetszik nekik amit a másikon látnak, nekik is kell.

fotó: NaDu Photography

Hogy látjátok, a kiskamasz korosztály mennyire tudatos? Gondolok itt arra, hogy fontos nekik, hogy a gyerekmunkával készült fast fashion darabok helyett hazai termékeket vegyenek? Egyáltalán a vásárló szülőknek ez fontos?
Heléna: A kiskamaszok nem ebben az értelemben tudatosak. Nem is tudom mennyire lehet elvárni tőlük, hogy a világban zajló folyamatokról tudjanak, törődjenek: hogyan készülnek a fast fashion darabok, mit hasznának hozzá alapanyagként és milyen módon állítják elő őket. Ez elsősorban a szülők felelőssége lenne. De szerencsére sokan vannak akik már nyitottak a minőségre, környezet- és világtudatosak. Elindultak egy úton, biopamut ruhákat keresnek, értékelik a hazai tervezőket, a mögötte lévő munkát, hajlandók többet is áldozni pénzben és időben ezekre a termékekre. Nekünk őket kell elérni, és nagyon reméljük, hogy egyre többen lesznek ilyenek. A kiskamasz pedig egyelőre még inkább abban tudatos, hogy mi a divat, milyen van a barátnak/barátnőnek, mi a menő, vagy mi az, amiben jó érzés lenni. De egyre gyakoribb, és jó látni a különböző vásárokon, hogy igenis vannak gyerekek akiknek épp az tetszik meg a ruháinkban, hogy puha, kényelmes, klassz a mintája. De nem azért kell neki, mert itthon készült, és biopamut…   

Hogyan zajlik a tervezés? Van valamiféle munkamegosztás kettőtök között?
Antigoné: A tervezést abszolút együtt csináljuk. Nagyon nagy szerencsénk van, hogy azonos az ízlésünk, szinte biztosak vagyunk benne, hogy ha találunk egy anyagot, az a másiknak is tetszeni fog. Ugyanígy vagyunk a fazonokkal. Vannak állandó darabjaink, vagyis ugyanaz a fazon, csak téli/nyári változatban.

Először általában az anyagot választjuk ki az adott évszakra, majd megbeszéljük nagy vonalakban mire gondoltunk egy-egy kollekcióban, és én kikísérletezem az első darabokat. Az olyan apróságokat is én teszem hozzá, mint például, hogyan záródjon, hol legyen a díszítés… Ha megvan a prototípus, akkor Heléna a varrás részfeladataiban is segít. Saját gépparkunk van, így ahogy van egy kis időnk az iskola-munkahely-bevásárlás-ügyintézés között, leülünk varrni. Az operatív feladatok, a marketing, a webshop üzemeltetetés pedig Heléna feladata, ez az ő asztala.  

A gyerekeitek születése előtt mivel foglalkoztatok? Pályát módosítottatok után?
Antigoné: Már gyerekkoromban is szerettem alkotni, legyen szó babaruháról vagy barkácsolásról. Ruhakészítést, tervezést, modellezést tanultam. Kilenc évig külföldön éltem, ahol egy másik tervező lánnyal dolgoztam együtt. Ezalatt rengeteg új dolgot, tanultam, tapasztaltam. Már akkor  tudtam, hogy egyszer  szeretnék majd valami saját vállalkozást. Az ötlet, hogy gyerekruhákat tervezzek, varrjak, a kislányom születése után fogant meg. Mindezidáig kicsiben, csak neki és pár barátnak készültek ruhák. Örülök ennek az új vállalkozásnak és lehetőségnek, mert bár még nagyon a kezdetén vagyunk, úgy gondolom, hogy idővel, és sok munkával sikereket érhetünk el.

fotó: NaDu Photography

Hogyan viszonyul mindehhez a család?
Antigoné: A családom mindenben támogat, hiszen tudják, hogy nagyon szeretem csinálni. Jelenleg irodai asszisztensként dolgozom, így a szabadidőmben a család mellett próbálok minél több időt fordítani a vállalkozásunkra.

És te honnan csöppentél egy divatmárkába Heléna?
Heléna: Nekem eredetileg közgazdász és felsőfokú reklám manager a végzettségem. De az alkotás, köztük a varrás, mindig is érdekelt, vonzott. Nagyszüleim és édesanyám is varrt, kötött, horgolt otthon, így volt kitől örökölni a kézügyességet. Sokáig a marketing szakmában, reklám és PR ügynökségeken dolgoztam, majd a férjemmel közösen vágunk bele a saját pr ügynökségünkbe. A gyerekek születése után engem is egyre inkább az foglalkoztatott, hogyan lehet otthonról dolgozni, saját vállalkozást vezetni, olyasmit csinálni amit igazán szeretek és élvezek. Na és persze mindezt összeegyeztetni a családdal. Így született meg első márkánk a MaVoile Babapólya évekkel ezelőtt, és így lett a BOZOKI Kids Fashion is.

Heléna, miért szerettél volna a már működő pólyás webshopod, márkád mellé még egyet? Mennyire kihívás a kettőt összeegyeztetni?
Heléna: Az élet hozta úgy, hogy lett még egy webshopom, mindkét márkát másik barátnőmmel visszük közösen. Én alapvetően egy állandóan “agyaló” típus vagyok, mindig keresem az újat, meglátok valamit, kitalálok valamit, vagy valaki jön egy ötlettel, és én rávágom: csináljuk meg! A babapólya gyártása és forgalmazása, valamint a gyerekruha nem üt el nagyon egymástól. Ugyanaz a marketing vonal, ugyanaz a  webshop kezelés, csak a téma más kicsit. Inkább időben sok. 4-4 órás munka mindkettő, szóval így kijön a napi 8 óra munka bőven. Sokszor az egyik márka ügyintézése által találok együttműködő partnert a másik termékre, és fordítva.